Április 21.

“Apám éppen a macskával beszélgetett. Állítólag a kerület kisállattartási rendeletéről folytattak eszmecserét, amit előzőleg már felolvasott neki.” (2004.)

Szinte minden nap van valami, amiről eszembe jut, hogy na erre mit mondana az apám. Ma négy éve halt meg. Lenne véleménye, az biztos. A húgom túl kiegyensúlyozott vitapartner, apuval úgy is tudtunk kiabálni, hogy egyetértettünk.

“A bolygók összeálltak tegnap. Voltam suliban, aztán kozmetikusnál, aztán irány család. A lakásból ki nem szűrődő fény kicsit elkedvetleníített, mert nem volt nálam a régi kulcs. Viszont megnyugodtam, amikor a könyvárus bódé előtt megláttam az Apámnak látszó tárgyat. Aztán ő kedvetlenített el, mivel húsz éve először fordult vele elő, hogy nem vitt magával kulcsot. Hugom pasizott, Anyámnak még pont fél órányi munkája volt, szóval ott dekkoltunk a ház előtt (aztán bent, aztán kint, aztán bent) háromnegyed órát. Javasoltam, hogy igyunk egy sört a Stefánia sarkán, de aznap már ivott kettőt, és nem volt kedve. Így beértem a sarki nonstopban vásárolt almalével. A lépcsőház hárompercenként lekapcsolódó lámpájának fényénél megbeszéltük az élet nagy dolgait, a nyomorult új tévét, az én Clinique ajakíremből hiányzó millilitereket, hogy az emberek nem tudják az egyelőre és az egyenlőre szó közötti különbséget, szóval a kor kényelmetlenségeit – és örültünk, hogy ezek a gondjaink.” (2004.)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s