– Egyre kevesebbet gondolok rá, majd elmúlik.
– Vagy… Az is lehet, hogy… Rájön!
– Rájön. Persze mind rájönnek ezek. Most is csak azért ilyen, mert fél, hogy végzetesen belém szeret.
– Igen, fél az érzéseitől!
– És majd megváltozik!
Na jó, annyira nagyon nevettünk, majdnem felment az orromba egy fagyasztott áfonya a limonádéból.
Igazából minden rendben, egy csütörtöki meghiúsult randitól eltekintve, ami miatt szerettem volna nagyon nagyon hangosan üvölteni, de végül csak elmentem fodrászhoz.
