Természetesen visszamásztam a Tinderre, íme a rövid update. Miután rövid bemutatkozó szövegemet kiegészítettem a “normális” és a “komoly” szavakkal, az ötödik percben találatom volt az egyik legkomolytalanabb valóságos ismerősömmel. Én ezt karmikusan viccesnek neveztem, ő pedig nem tudta eldönteni, hogy megsértődjön-e ezen. Aztán összeakadtam egy egész normálisnak tűnő sráccal. Aztán egy másikkal. Aztán felbukkant az a bizonyos sovány barna, aki nagyon piszkálta az agyamat, de eltűnt. Ma végigfecsegtük a napot, sajnos ő a művésznő komolytalan korszakából van, szóval nem tervezem közös jövőnket. Közben az egyik normálisnak tűnő elkezdett inkább furának tűnni, ráadásul “édesemnek” szólított, meg csak úgy simán “kedvesnek”. Én egy ilyen antinő vagyok, nem bírom ezt. Végül elkövettem azt, amit velem párszor már megtettek, töröltem beszélgetés közben. Ezen a ponton:
– Érted menjek?
– Inkább előbb beszéljük meg, hogy hova megyünk, és utána kitaláljuk, hogyan jutunk oda.
– Akkor érted menjek?
Sose megyek férjhez.
suematra 